A szakértő válaszol – amit a visszérről tudni kell!

A séta hasznos a visszér ellen

A visszérbetegség előfordulása

A Keszthely-Fenékpuszta lelőhelyen talált legkorábbi, rézkorból származó leletek közel évesek - közölte a Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze az MTI-vel. A kutatást a nyomvonal teljes szélességében, majdnem 3 hektáros területen végzik.

mit kell bevenni a repülés előtt visszérrel gyógymódok a varikózis kezelésére a lábakon

Tavaly nyáron végezték el a próbafeltárást, a terület teljes feltárása év végén kezdődött el. Az ásatáson talált legkorábbi, éves leletek a középső rézkorból, régészeti korszak szerint a Balaton-Lasinja kultúra időszakából származnak.

A feltárási területen edénytöredékeket, pattintott és csiszolt kőből készült szerszámokat, állatcsontból készült eszközöket, valamint nagy mennyiségű állatcsontot találtak. A lelőhely nyugati részén megtalálták egy kora vaskori, a hallstatti kultúra időszakából származó település nyomait: házakat és a hozzájuk tartozó élelmiszer-tároló vermeket.

A a séta hasznos a visszér ellen edények töredékei mellett bronzból készült tárgyakra, ékszerekre, fegyverekre, használati eszközökre bukkantak.

a séta hasznos a visszér ellen

Két áldozati gödörből nagy mennyiségű edénytöredék és szarvasagancs került elő. A leletekből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg egy rítus vagy vallási szertartás része volt, hogy az ünnepség után a teljes lakomakészletet gödrökben helyezik el és nem használják fel újra - magyarázta Eke István.

A feltárás területén talált a évvel ezelőtti leletek a kelta korszakból származnak.

Mi a visszérbetegség?

Magyarország területén esztendőn át élt kelta lakosság, az Mos autóút nyomvonalán végzett ásatásokon egy kelta település objektumait is megtalálták. Ez nem meglepő, hiszen alig egy kilométerre állt a fenékpusztai római erőd, amelynek kutatása több mint száz éve folyamatosan zajlik - magyarázta Eke István.

fitnesz-e visszér ellen visszér és cukor szőrtelenítés

A feltárási terület keleti részén talált leletek a középkorhoz, a A feltárt házak és objektumok a középkori oklevelekben is említett Fenék település építményei voltak. A falu valószínűleg a török korban pusztult el, nevét megőrizte az emlékezet, a környező területet Fenékpusztának hívják.

visszérellenőrzés a lábakon

A teljes feltárási területet fémkereső műszerrel is átvizsgálták, a talaj szántott rétegéből kora vaskori bronztárgyak, fibulák, bronztőrök, római és népvándorláskori, valamint középkori ékszerek, fibulák, gyűrűk, övveretek és érmék kerültek elő. A fenékpusztai lelőhelyen talált kerámialeleteket és az állatcsontokat a Göcseji Múzeumban restaurálják, a fémleleteket a keszthelyi Balatoni Múzeum restaurátora tisztítja és konzerválja.

A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményébe kerülnek és a tervek szerint Zalaegerszegen és Keszthelyen időszaki kiállításon mutatják majd be.